Jól vagyok....

Leírjuk angolul, hogy a könnyeink beterítették az egész szobát.

Leírjuk németül, hogy senki nem ért meg minket.

Leírjunk franciául, hogy már nem hiszünk semmiben.

Leírjuk oroszul, hogy nem látjuk a jövőnket.

Leírjuk japánul, hogy nem akarunk élni többé.

Leírjuk görögül, hogy félünk hinni az álmainkban.

Leírjuk kínaiul, hogy nem azok vagyunk, akiknek mutatjuk magunkat, mert álarcot hordunk, hogy elfogadjanak az emberek.

Leírjuk lengyelül, hogy éjszaka azért sóvárgunk, hogy bár örökre alhatnánk.

Leírjuk spanyolul, hogy túl rövid az élet.

Leírjuk olaszul, hogy mi lett volna ha, hogy miért, hogyan, kivel, miért nem.

Leírjuk finnül, hogy olyan emberekre pazaroltuk a szeretetünket, akik visszaéltek a bizalmunkkal.

Leírjuk szlovákul, hogy mindannyiszor, ahányszor megkérdezték, hogy vagyunk, hazudtunk.

Mert magyarul csak annyit mondtunk: Jól vagyok!

Mert tudod, hogy el tudnád magyarázni, csak félsz attól, hogy megértik...