2011. október 7., péntek

Ha...



Ha születésed napján előre tudnád,
hány csomó lesz sorsod fonalán,
nem kellene félned,
mit teszel jól vagy sem.

Ha az iskolakapuban már első nap
meglátnád tovább hogyan haladj,
nem jönne a sok fura barát,
ki átsegít a bajok hajnalán.

Ha az első percben tudnád
ki áll melletted életed nyarán,
elmaradna a felfedezés
mikor új szempár néz feléd.

Ha hanyatló életed utolsó percében
csak egyszer is visszanézel
s lelked boldogság köde lepi el
már nem volt hiába élned.

Hiába lettél volna világod fura ura,
ha nincs annyi harc, s kudarc,
nem épít fel viszály, s csoda,
csak olyan lennél, mint egy marionett figura.

4 megjegyzés:

  1. "világod fura ura" kedvenc <3

    VálaszTörlés
  2. Helló!
    Már hiányoltam csodás költeményeidet!
    Ez elég fura volt, de azért szerintem ráéreztem a lényegre. Mindenki legyen az aki és járja a saját ösvényét. vagy tévednék?
    Mili

    VálaszTörlés
  3. Hello.

    Valami hasonló Mili. :D
    Bár szerintem egy vers nem feltétlenül jelenti mindenkinek ugyanazt.
    De tényleg az lenne a lényeg, hogy mindenki legyen az, aki. Ne egy ideát kövessünk. Mert minden pillanatot mindenki máshogy él meg. Nem hathat ugyanúgy ránk semmi, mert akkor csak olyanok lennénk, mint a marionett figurák! :D
    Köszi, hogy ismét itt voltál! :D
    Pusz

    VálaszTörlés
  4. Szia!

    Igazad van, mert nem láthatunk bele másokba és a sorokat olvasva mindenki saját érzéseire és emlékeire hagyatkozik. Jártam már úgy, hogy írtam egy verset és megmutattam valakinek és egyáltalán nem azt szűrte le belőle, amit én kigondoltam. De viszont az nagyon jó érzés amikor az leírsz valamit és az olvasó megérti rejtett titkaidat. :)

    Mili

    VálaszTörlés